Mi van a levegőben?
Tudjon meg többet a légszennyező anyagok szimbólumaira kattintva!
A poratkák mikroszkopikus méretű élőlények. Levegőben lévő kiszáradt ürülékük fehérjéi allergiát, asztmát és ekcémás tüneteket okozhatnak. A különböző felületek tisztítása során felkavarodó porszemcsék könnyen belélegezhetővé válnak, tovább rontva a betegségek tüneteit.
Por
A penész bármilyen környezetben ki tud fejlődni, ahol megfelelő a páratartalom. Mivel a penész spórái a levegőben terjednek, a pollenhez hasonlóan allergiás reakciókat okozhatnak, továbbá súlyosbíthatják az asztma tüneteit is. Egy jól ismert veszély, hogy a kórházakban, vagy azok környezetében zajló építési, bontási és felújítási munkák során felszabaduló penészspórák felelősek az aszpergillózis okozta kórházi járványokért, ugyanis az Aspergillus spórák kiválóan terjednek a levegőben.
Penészspórák
A virágpor (pollen) a virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó finom por. A felépítésében részt vevő allergén fehérjék légúti irritációt (tüsszögést, köhögést, zihálást), szemirritációt és az asztma tüneteinek súlyosbodását okozhatják.
Pollen
Allergének
Mi van a levegőben?
A kanyaró egy nagyon fertőző vírusos megbetegedés, ami lázzal, orrfolyással, köhögéssel, a szem kipirosodásával és torokfájdalommal kezdődik. A kezdeti tüneteket követik az egész bőr felszínén megjelenő vöröses színű kiütések.
Kanyaró
2019 decemberében a kínai Wuhanból ismeretlen eredetű tüdőgyulladás járványt jelentettek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé. A megbetegedések hátterében egy új koronavírust igazoltak a kínai egészségügyi hatóságok, amely a Bétakoronavírusok nemzettségébe tartozik közeli rokonságot mutatva a SARS és MERS-koronavírusokkal. A járvány előrehaladtával igazolódott a wuhani új koronavírus (2019-nCoV) emberről emberre való terjedési képessége is.
Új koronavírus COVID-19
Az influenza egy fertőző légzőszervi betegség, melyet az orr, a torok és néha a tüdő vírusos megfertőződése okoz. A betegség súlyossága esetenként változó, de legrosszabb esetben akár halálhoz is vezethet. Légzéssel, beszéddel, köhögéssel és tüsszentéssel is kikerülhetnek az influenzavírusokat tartalmazó cseppecskék a légtérbe, melyek mérettartománya a nagyobb cseppektől egészen a néhány mikrométeres nagyságú részecskékig terjedhet. A jellemzően 1-5 mikron méretű részecskék (droplet nuclei) akár korlátlan ideig is képesek a levegőben lebegni, így azokat is megfertőzhetik, akik később érintkeznek velük.
Influenza
A norovírus a fő okozója a járványosan, illetve szórványosan kialakuló akut gyomor-bélhurut (gasztroenteritisz) megbetegedéseknek. A tünetek közé tartozik a hányinger, a hányás, a hasmenés és a gyomorgörcs. A járványok kitörése minden télen gondot okoz az iskolák, az egészségügyi intézmények és az irodák zökkenőmentes működtetésében.
Norovírus
Vírusok
Mi van a levegőben?
A Clostridium difficile (C. diff) egy olyan baktérium, amely a vastagbél gyulladását (colitist) idézi elő és az egyik leggyakoribb okozója a kórházi fertőzéseknek. A megbetegedés akár halálos kimenetelű is lehet, így jelentős terhet ró az egészségügyi létesítményekre. A CDI-ben (Clostridium difficile megbetegedésben) szenvedő betegeknek átlagosan 2-3 további hetet kell a kórházban tölteniük. Egy 2010-es kutatásban kimutatták, hogy 10 CDI-s betegből 7 Clostridium difficile spórákat bocsátott a levegőbe.
Clostridium difficile
Az MRSA (meticillinrezisztens Staphylococcus aureus) egy olyan típusú baktérium, amely több antibiotikummal szemben is ellenálló (rezisztens). Az MRSA leggyakrabban bőr- és sebfertőzést okoz, de tüdőgyulladást is okozhat. Az MRSA levegőben történő terjedését számos tanulmány kimutatta.
MRSA
A tuberkulózist (tbc) a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okozza. A baktériumok általában a tüdőt támadják, de a test többi részét, pl. a veséket, a gerincet és az agyat is károsíthatják. Amikor a pulmonáris (tüdőt támadó) tbc-s betegek köhögnek vagy tüsszentenek, akkor baktériumokat juttatnak a levegőbe. A környezetükben lévő embereknek elég néhányat belélegezniük a baktériumok közül ahhoz, hogy megfertőződjenek. A tbc baktérium spórái akár 120 napig is túlélhetnek a levegőben és a felületeken.
Tuberkulózis
Baktériumok
Mi van a levegőben?
építőanyagok és bútorzat
növényvédőszerek
száraz tisztítású ruházat
hobbi kellékek
tárolt üzemanyagok és más autóipari termékek
molyirtók és légfrissítők
tisztító- és fertőtlenítőszerek
aeroszolos spray-k
favédőszerek
festékek, festékeltávolítók és más oldószerek
A VOC-k leggyakoribb forrásai:
Az illékony szerves vegyületeket (VOC-kat) bizonyos szilárd anyagokból vagy folyadékokból származó gázok alkotják. A VOC-k közé számos vegyi anyag tartozik, amelyek közül néhánynak rövid és hosszú távú egészségkárosító hatásai vannak. Zárt terekben a VOC-k koncentrációja akár tízszer is nagyobb lehet, mint szabad téren.
Illékony szerves vegyületek
Illékony szerves vegyületek
Mi van a levegőben?
Kutatások a Novaerus mögött
A Novaerus plazmatechnológiát több tucat független laboratóriumi, klinikai és helyszíni vizsgálat során tesztelték. Készülékeink kivételesen hatékonyak a különféle levegőben terjedő kórokozók és légszennyező anyagok semlegesítésében, egyúttal biztonságosan használhatók a betegek és a személyzet jelenlétében is.
MIÉRT VAN SZÜKSÉG A LEVEGŐ FERTŐTLENÍTÉSÉRE?
Tisztább levegő = tisztább kezek és felületek
A fertőzőképes aeroszol részecskék rendkívül kicsik is lehetnek (<5 μm) és hosszú ideig életképesek maradhatnak a légáramlatokban, ami a fertőzések kockázatát növeli. A nagyobb méretű részecskék kiülepednek a levegőből és beszennyezik a felületeket és a kezeket.
Tudományosan bizonyított tény, hogy az olyan kórokozók, mint az MRSA, a TBC baktérium, a norovírus, influenzavírus és a koronavírus COVID-19 a beltéri légáramlatokkal terjednek a levegőben.
A kórházi fertőzések mindennapos problémává váltak
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések komoly és széles körben elterjedt problémát jelentenek. A fertőzöttek arányát tekintve minden tizedik beteg érintett azáltal, hogy elkap valamilyen fertőzést a kórházi tartózkodása alatt. Európában egyedül 4,5 millió nosocomiális fertőzés alakul ki évente, amely 16 millió napot ad hozzá a betegek kórházi tartózkodásához, továbbá 7 milliárd euró közvetlen többletköltséget is jelent a kórházak számára.